Férfinak születtem – árulja el Eszter a TV2 ma esti vallató showjában Jakupcsek Gabriellának. Az ötvennégy éves rokkantnyugdíjas két éve, hatgyermekes családapaként operáltatta át magát nővé.
Eszter példát szeretne mutatni sorstársainak
Fotó: Bors
– Kiskorom óta azt hittem, hogy homoszexuális vagyok–mondta Eszter a Borsnak.
–Egyszer az interneten olvastam hasonló problémájú emberekről, és akkor megfogalmazódott bennem, hogy nő vagyok. Miután a párommal Piroskával megbeszéltem a dolgot, 2006-ban átoperáltattam magam – kezdte Eszter, aki elmondta: azért vállalta a nyilvános szereplést, mert példát szeretne mutatni sorstársainak.
– Nem az egyéni érvényesülés lebegett a szemem előtt, amikor jelentkeztem a műsorba. Az volt a célom, hogy megmutassam az embereknek, hogy így is lehet teljes életet élni. Nálunk az volt a szenzáció, hogy együtt maradt a család. Hat gyermekünk van, akik a mai napig apának hívnak. Sokan más városban, más környezetben folytatják az életüket, én azonban továbbra is a családommal élek. Természetesen voltak nehezebb időszakaink, mára azonban teljesen elfogadtak engem. Szerencsés embernek mondhatom magam – árulta el a nyugdíját takarításból kiegészítő nő, aki számára nem ismeretlen a televízió stúdiók világa.
Eszter ugyanis Zoltánként több ízben is szerepelt már vetélkedőkben.
– A műtétem előtt többször is részt vettem ilyen műsorokban. A „Százből egy” címűben kétszer is játszottam, de Vágó Istvánnál is jártam. A „Legyen ön is milliomosban” nyolcszázezer forintot nyertem. BORSmárcius 31.
Sziasztok!
Örömmel értesítünk titeket, hogy a személyes postaládába érkező és az onnan küldhető üzenetek maximális számát az eddigi legfeljebb 200 darabos szintről a mai napon 1000 darabra emeltük.
Gépház
Több oldalon megtalálható már a jövő heti ÉLŐ A kiválasztott következő részének lehetséges lezajlása, szóval senki ne lepődjön meg azon, hogy majd leszáll egy repülőgép, amit beharangoztak már a múlt heti műsorban is, benne egy vendég, aki nem más mint UriGeller lánya Natalie. Natalie-nek most lesz Magyaroraszágon a legelelső föllépése. Gyönyörű egyrészes szoknyás ruha lesz rajta.A trükk melyet bemutet 5 szimbólumot fog tartalmazni!(kör,kereszt,hullámok,négyzet és csillag)
Petőfi naplójában különben az is olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Bár ez utóbbi nem élte túl a XIX. századot, az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
A piros-fehér-zöld színhármas meggyökereztetése azonban nem kizárólag a márciusi ifjak érdeme, ők csupán "rehabilitálták" a nemzeti színeket. A trikolór először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert legyen. A háromszínű szalagot viszont már a XIX. század elején is hordták, többek között József nádor felesége, Anna Pavlovna - meséli Bertényi Iván heraldikus, egyetemi tanár.A kokárda történetébe azonban nem csupán a felívelés, hanem a tiltás évei is beleivódtak: a 48-as forradalom leverésétől a kiegyezésig senki sem hordhatta, mint ahogy a Tanácsköztársaság is inkább a nemzetközi vörös színt részesítette előnyben. A Kádár-korszakban csupán a nem hivatalos ünnepeken viselt kokárdát nézték rossz szemmel, hiszen abban a függetlenség vagy épp a szovjetellenesség jelképét vélték felfedezni.
A jogellenesen összegyűlt, illetve jogellenes magatartást tanúsító tömeg feloszlatásának kötelezettségét a Rendőrség számára a gyülekezési jogról szóló törvény, illetve a rendőrségről szóló törvény írja elő. A tömegoszlatás során a Rendőrség az említett törvények, illetve a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet (továbbiakban: a Rendőrség Szolgálati Szabályzata), illetve a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet alapján jár el.
a) a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg,
b) a gyülekezési jog gyakorlása mások jogainak és szabadságának sérelmével jár,
c) a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg,
d) a bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül rendezik meg,
e) a rendezvényt a bejelentésben foglaltaktól eltérő időpontban, helyszínen, útvonalon, céllal, illetve napirenddel tartják meg,
f) a rendezvényt a Rendőrség tiltó határozata ellenére rendezik meg.
I. Felszólítás
Amennyiben a rendezvény jogellenessé válik, a Rendőrség feladata az adott terület közrendjének, közbiztonságának védelme és helyreállítása. Ennek érdekében a tömegoszlatásra minden esetben csapaterőben kerül sor. A csapaterő alkalmazására a rendőrségről szóló törvény biztosít lehetőséget. A tömegoszlatásnak az alábbi rendben kell megtörténnie:
A tömegoszlatás megkezdését minden alkalommal megelőzi a szétoszlásra irányuló felszólítás. A Rendőrségnek ilyenkor jól hallható módon – hangosbeszélőn – figyelmeztetnie kell a résztvevőket arra, hogy ha nem hagynak fel törvénysértő magatartásukkal, illetőleg a helyszínről önként nem távoznak el, akkor a Rendőrség – akár kényszerítő eszköz igénybevételével is – szétoszlatja a rendezvényt.
A felszólításban közölni kell, hogy a résztvevőknek milyen irányban kell a rendezvényt elhagyniuk. A rendőrségről szóló törvény kifejezetten megtiltja a tömeg helyszínről való távozásának a korlátozását.
Az első felszólítás után a távozásra megfelelő időt kell biztosítani.(!!!)
Ha az első figyelmeztetés nem vezet eredményre, a felszólítást kétszer meg kell ismételni.– Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszköz alkalmazását kilátásba kell helyezni.
A tömeg oszlatására, illetve a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét.
Amennyiben a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri, a Rendőrség Szolgálati Szabályzata alapján a tömegoszlatás azonnal megkezdhető. Ilyen esetben a felszólítás a tömeg elleni tevékenység végrehajtásának megindításával egy időben történik.
II. A tömegoszlatás során alkalmazható kényszerítő eszközök alkalmazása
A jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben – ha a szétoszlásra irányuló felszólításnak nem tesz eleget – a következő kényszerítő eszközök, illetőleg intézkedések alkalmazhatók:
testi kényszer;
rendőrbot, kardlap;
vegyi eszköz, ingerlőgáz;
bilincs;
pórázon vezetett szolgálati kutya szájkosárral, vagy anélkül;
vízágyú;
pirotechnikai eszköz;
elfogó háló;
lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatás.
Az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét a csapaterő parancsnoka határozza meg.
Rendkívül fontos, hogy a tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 60. § (2) bekezdése alapján a Rendőrség nem vizsgálja a helyszínen lévők egyéni felelősségét. Ezért a résztvevők kötelesek a rendőri felszólítást követően a területet elhagyni, függetlenül attól, hogy milyen okból tartózkodnak ott. Ennek elmulasztása esetén az oszlató alakzat által alkalmazott arányos mértékű kényszerítőeszköz- használat jogszerűnek minősül. Hangsúlyozni kell, hogy a csapaterő alkalmazása során foganatosított intézkedések adott esetben a magánlakáshoz vagy a magántulajdonhoz fűződő jogokat is korlátozhatják (például valaki a tömegoszlatás miatt nem tud bejutni a lakásába, vagy a gépkocsiját ideiglenesen nem tudja használni), azonban a tömegoszlatással érintett területet ilyen esetben is el kell hagyni.
A bűncselekmény elkövetésén tettenért vagy azzal gyanúsítható személyeket, továbbá azokat, akik valamilyen szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatnak a Rendőrség jogosult elfogni, előállítani; illetve ha az ellenszegülés megtörése érdekében az indokolt, kényszerítő eszközt alkalmazni. A személyes szabadság korlátozását követően az intézkedés alá vont személyeket az intézkedést lefolytató rendőrök nyilatkoztatják arról, hogy sérülést szenvedtek-e, ha igen, az milyen körülmények között következett be. A sérülteket a Rendőrség köteles elsősegélyben részesíteni, illetve orvossal megvizsgáltatni és intézkedni a szükséges ellátásról.
A Rendőrség a rendőrségről szóló törvény 42.-42/A. §-ai alapján a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (továbbiakban: felvétel) készíthet. A felvételeket, amennyiben a rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, az eljárás befejezését követően; egyéb esetben az esemény időpontjától számítva a rendőrségről szóló törvényben pontosan meghatározott időpontban meg kell semmisíteni.
(forr:http://www.police.hu/)
Utolsó kommentek