Kicsit felemásra sikerült a tegnapi délutánom, én csak jó deák módjára egy parkban szerettem volna tanulni vizsgámra, de ezt megelőzően a Corvinusról át kellett néznem a BGF-re. Abba a hitbe ringattam magamat, hogy ezt a gyors kitérőt 20 perc alatt megejtem a a kettes villamos segítségével.
A baj ott kezdődött, hogy mindenkinek el kellett hagynia a szerelvényt a Magyar Tudomány Akadémiánál, mivel a Kossuth teret és annak vagy 600 méteres környezetét műveleti területté nyílvánította a rendőrség.
Így hát gyalog kellett továbbmennem célom, a Markó utca felé. Feltűnően sok lobogóval felszerelkezett emberke jött velem szemben, majd mire az utca végére értem, egy több ezres tömeg képe rajzolódott ki előttem, melyet átvágni nem éppen egy leányálom.
Percenként rázendített a nép , hogy SÜN, SÜN! illetve, hogy "Kívül kordon, belül Gordon!" . Továbbhaladva viszont egy még nagyobb tömeggel volt, ahol szépen emberről-emberre botorkálva csak-csak átvágtam magamat valahogy és elértem célomat.
Gondoltam , hogy ennyi volt a móka mára és most már elesz egy kis időm tanulni is. Egy káprázatos tulipánokkal teleültetett park a Honvéd utcában kapóra jött, ahol 2 órát eltöltöttem, majd elindultam hazafelé , mivel eléggé beborult az ég és nem akartam megázni. Szerencsémre mire esni kezdett éppen be tudtam húzodni egy egészségügyi intézménybe, így elkerült a jégeső, mely szétverte a már oszlásnak (nem úgy...) indult (vagy akkor feloszlóban lévő , ha így szebb) tömeget, de az arra sündörgők még megkönnyezhették ezt a szép áprilisi napot, mivel nem spórolt senki a könnygázzal.
Budapest, én így szeretlek.(oké, elcsépelt, igen, az)
Utolsó kommentek