
A címben idézett mondat mára már legendássá vált a Keresztapa első részéből. Amiről most írni szeretnék az nem is a film maga, hanem a köré felépített sznobizmus, jobban fogalmazva azok köre, akik ezt a filmet jelölik meg kedvenc filmjükként.
Meglehet, hogy statisztikailag teljesen irreleváns azon populáció nagysága, akikkel konfrontálódtam ilyen értelemben, de akkor is azt tapasztaltam az esetek többségében, hogy azok, akik kedvenc filmjüknek tekintik a Keresztapa első részét, azok vagy évekkel ezelőtt egyszeri alkalommal látták valamelyik televizócsatornán vagy egyszer sem látták végig, de úgy gondolják, hogyha azt mondják, hogy ez a film a kedencük az számukra magasabb intellektualitásra vall.

Ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy a gengszterfilmek nagyrésze ezzel a "miliővel" dolgozik, így nem értem ezt az argumentációt egyeseknél a "kedvenc kultfilmem" kérdésről.
De sokan az egész cselekménnyel nincsenek tisztában, nem hogy egyes részletekkel... De igazából számomra mindegy , aki sznobizmusból állítja, hogy a kedvenc filmje a Keresztapa az maximum saját magáról állít ki szegénységi bizonyítvány és ha még végig sem nézte a Keresztapa-trilógiát, akkor lemaradt a huszadik század egyik legjelentősebb film-sagájáról.
Két kedvenc idézet azért álljon itt a rend kedvéért:
- Michael Corleone: Az én apám nem különbözik egyetlen világi hatalmasságtól sem, akinek ereje van, például egy elnöktől, vagy egy szenátortól.
- Kay Adams: Ha hallanád magad, mennyire naiv vagy, Michael. Az elnökök és szenátorok nem ölnek meg senkit.
- Michael Corleone: Oh. Mit is mondtál, ki a naiv?
- Don Vito Corleone: Bonasera, Bonasera... mondd meg, milyen okot szolgáltattam, hogy ennyire nem tisztelsz engem? Ha barátsággal jössz a házamba, biztos lehetsz benne, hogy ez a két gazember még a mai napon megkapja büntetését. De ha egy magadfajta tisztességes embernek ellensége támad, akkor az az én ellenségem is. És félhet tőled.
- Bonasera: Legyél a barátom... Keresztapa...
Utolsó kommentek