2008.03.14.
16:56

Írta: Tom Keller

A tömegoszlatásról

Avagy a rendezvények rendőri feloszlatása


A jogellenesen összegyűlt, illetve jogellenes magatartást tanúsító tömeg feloszlatásának kötelezettségét a Rendőrség számára a gyülekezési jogról szóló törvény, illetve a rendőrségről szóló törvény írja elő. A tömegoszlatás során a Rendőrség az említett törvények, illetve a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet (továbbiakban: a Rendőrség Szolgálati Szabályzata), illetve a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet alapján jár el.




A Rendőrség a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezései alapján a rendezvényt az alábbi esetekben köteles feloszlatni:

 


a) a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg,
b) a gyülekezési jog gyakorlása mások jogainak és szabadságának sérelmével jár,
c) a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg,
d) a bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül rendezik meg,
e) a rendezvényt a bejelentésben foglaltaktól eltérő időpontban, helyszínen, útvonalon, céllal, illetve napirenddel tartják meg,
f) a rendezvényt a Rendőrség tiltó határozata ellenére rendezik meg.


I. Felszólítás

Amennyiben a rendezvény jogellenessé válik, a Rendőrség feladata az adott terület közrendjének, közbiztonságának védelme és helyreállítása. Ennek érdekében a tömegoszlatásra minden esetben csapaterőben kerül sor. A csapaterő alkalmazására a rendőrségről szóló törvény biztosít lehetőséget. A tömegoszlatásnak az alábbi rendben kell megtörténnie:

  • A tömegoszlatás megkezdését minden alkalommal megelőzi a szétoszlásra irányuló felszólítás. A Rendőrségnek ilyenkor jól hallható módon –  hangosbeszélőn – figyelmeztetnie kell a résztvevőket arra, hogy ha nem hagynak fel törvénysértő magatartásukkal, illetőleg a helyszínről önként nem távoznak el, akkor a Rendőrség – akár kényszerítő eszköz igénybevételével is – szétoszlatja a rendezvényt.

  • A felszólításban közölni kell, hogy a résztvevőknek milyen irányban kell a rendezvényt elhagyniuk. A rendőrségről szóló törvény kifejezetten megtiltja a tömeg helyszínről való távozásának a korlátozását.

  • Az első felszólítás után a távozásra megfelelő időt kell biztosítani.(!!!)

  • Ha az első figyelmeztetés nem vezet eredményre, a felszólítást kétszer meg kell ismételni.– Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszköz alkalmazását kilátásba kell helyezni.

  • A tömeg oszlatására, illetve a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét.

  • Amennyiben a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri, a Rendőrség Szolgálati Szabályzata alapján a tömegoszlatás azonnal megkezdhető. Ilyen esetben a felszólítás a tömeg elleni tevékenység végrehajtásának megindításával egy időben történik.

 

II. A tömegoszlatás során alkalmazható kényszerítő eszközök alkalmazása
A jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben – ha a szétoszlásra irányuló felszólításnak nem tesz eleget – a következő kényszerítő eszközök, illetőleg intézkedések alkalmazhatók:

  • testi kényszer;

  • rendőrbot, kardlap;

  • vegyi eszköz, ingerlőgáz;

  • bilincs;

  • pórázon vezetett szolgálati kutya szájkosárral, vagy anélkül;

  • vízágyú;

  • pirotechnikai eszköz;

  • elfogó háló;

  • lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatás.

  • Silent Guardian(majd egyszer)




 2008. január 1-jétől a rendőrségről szóló törvény már nem teszi lehetővé a gumilövedék alkalmazását tömegoszlatás végrehajtása során. Hangsúlyozni kell, hogy a tömegoszlatás során igénybe vett kényszerítő eszközök alkalmazására is vonatkozik a rendőrségről szóló törvény azon általános jellegű előírása, amely szerint több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

 


Az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét a csapaterő parancsnoka határozza meg.


Rendkívül fontos, hogy a tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 60. § (2) bekezdése alapján a Rendőrség nem vizsgálja a helyszínen lévők egyéni felelősségét. Ezért a résztvevők kötelesek a rendőri felszólítást követően a területet elhagyni,  függetlenül attól, hogy milyen okból tartózkodnak ott. Ennek elmulasztása esetén az oszlató alakzat által alkalmazott arányos mértékű kényszerítőeszköz- használat jogszerűnek minősül. Hangsúlyozni kell, hogy a csapaterő alkalmazása során foganatosított intézkedések adott esetben a magánlakáshoz vagy a magántulajdonhoz fűződő jogokat is korlátozhatják (például valaki a tömegoszlatás miatt nem tud bejutni a lakásába, vagy a gépkocsiját ideiglenesen nem tudja használni), azonban a tömegoszlatással érintett területet ilyen esetben is el kell hagyni.


A bűncselekmény elkövetésén tettenért vagy azzal gyanúsítható személyeket, továbbá azokat, akik valamilyen szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatnak a Rendőrség jogosult elfogni, előállítani; illetve ha az ellenszegülés megtörése érdekében az indokolt, kényszerítő eszközt alkalmazni. A személyes szabadság korlátozását követően az intézkedés alá vont személyeket az intézkedést lefolytató rendőrök nyilatkoztatják arról, hogy sérülést szenvedtek-e, ha igen, az milyen körülmények között következett be. A sérülteket a Rendőrség köteles elsősegélyben részesíteni, illetve orvossal megvizsgáltatni és intézkedni a szükséges ellátásról.


A Rendőrség a rendőrségről szóló törvény 42.-42/A. §-ai alapján a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (továbbiakban: felvétel) készíthet. A felvételeket, amennyiben a rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, az eljárás befejezését követően; egyéb esetben az esemény időpontjától számítva a rendőrségről szóló törvényben pontosan meghatározott időpontban meg kell semmisíteni.

(forr:http://www.police.hu/)

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: rendőrség nemzeti ünnep

A bejegyzés trackback címe:

https://tomkeller.blog.hu/api/trackback/id/tr5380988

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A Rendőrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusai és fajtái 2009.08.20. 10:33:58

A Rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközökről ez év szeptember elsejéig a 63/2007. IRM rendelet rendelkezik, de ezen rendelet szeptember 1-től hatályát veszti, és helyébe lép a 32/2009. IRM rendelet. Ha mindkét jogszabálynak a megjelölését elo...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.