Már 2009 novemberében felröppent a hírek, hogy január 1-jétől érdemben módosulnak a hosszabb távú megtakarítások szabályai és adókörnyezete.
Ezen a módosításoknak nemcsak az állampolgárok örülhetnek, hanem olyan állami célok, mint az öngondoskodás és a megtakarítások ösztönzése is megvalósulhatnak. Emlékszem, még olyan 2006 környékén zöldfülű egyetemistaként is felröppent a hír egy hosszú távú befektetési számlának titulált kezdeményezésről, melynek célja hasonló lett volna, mint a tartós befektetési számla, azzal a különbséggel, hogy az alapkoncepció szerint az kapott volna adómentességet, aki megvett volna egy részvényt/részvénypakkot és három évig ült volna rajta, vagyis kizárta az aktív kereskedést, csak a buy and hold stratégiára apellált.
Ezzel szemben a most , a 2010 januárban bevezetésre kerülő számla sajátossága az, hogy bevezetésre kerül a tartós befektetési szerződés, mint fogalom. Jelenleg a befektetésekből származó jövedelmek , mint a kamat, az osztalék, illetve az árfolyamnyereség egységesen 20 százalékos adóterhelés alá esnek.
A számla és a szerződés célja az, hogy a jövőben a hosszabb távú befektetések esetén elkerülhető legyen a 20 százalékos adó. Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy két időtáv van, 3 év, illetve 5 év, jobban szólva 3 év után a 20 %-os adókulcs 10%-ra csökken, míg az 5 év letelte után 0%-ra.
Eddig még csak az Ersténél láttam meghírdetve, de ahogy olvastam, január második felében a legtöbb bank és alapkezelő portfóliójában is megtalálható lesz.
Utolsó kommentek